Göttinger Predigten

deutsch English espańol
portuguęs dansk Schweiz

Startseite

Aktuelle Predigten

Archiv

Besondere Gelegenheiten

Suche

Links

Gästebuch

Konzeption

Unsere Autoren weltweit

Kontakt
ISSN 2195-3171





Göttinger Predigten im Internet hg. von U. Nembach

Karácsony I. ünnepe, 25.12.2012

Predigt zu Zsolt 2:1-12, verfasst von Juraj Bándy

Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Bizonyára ismeritek azt az érzést, amit talán karácsonyi rossz lelkiismeretnek lehet nevezni. A karácsonyi rossz lelkiismeret ezt mondja az embernek: te most itt örömmel dicséred az Istent, énekelsz, igehirdetést hallgatsz, aztán haza mégy a meleg otthonodba, ahol az asztalod roskadozik a jó falatoktól, jól érzed magadat a családod körében, de ehhez három napra meg kell feledkezned a körülötted lévő világról. Ez a karácsonyi örömödnek az ára, vagy nem?

A világban még soha sem jártak olyan nyugodt, békés és jó idők, hogy a karácsonyi ünnepek alatt a rossz lelkiismeretünk fel ne tegye ezeket a kérdéseket:

Lehet-e ünnepelni egy nyugtalan világban? Lehet-e nyugodtan tölteni az ünnepeket akkor, amikor a népek tombolnak és nyugtalanok, és viharos tengerhez hasonlít az életük, Átadhatja magát az ember a karácsonyi örömnek egy olyan világban, ahol éhség, igazságtalanság van, és a hiábavalóság utáni hajsza, Zavartalan lehet-e a mi karácsonyi örömünk egy olyan világban, amely Isten ellen lázadozik? Istenellenes lázadás közepette lehet-e Karácsonyt ünnepelni? Ne takarjuk el a tekintetünket, ilyen világban élünk. Olyan világban, amely Isten ellen lázad, amelynek Isten törvény bilincsnek és köteléknek tűnik, amit le kell rázni, mert gátolja az embert a bűn és a hiábavalóság cselekvésében.

Lehet Karácsonyt ünnepelni, és minderről nem megfeledkezni? Lehet karácsonyt ünnepelni egy Isten ellen lázongó világban, Vagy csak akkor lehet némi örömünk, ha most legalább néhány órára mindezt elfelejtjük?

Ezekre a kérdésekre ad választ Isten igéje, amely az igehirdetés alapjául szolgál. Hallgassuk meg kellő figyelemmel, tisztelettel és áhítattal Isten Igéjét, ahogyan az megírva található a Zsoltárok könyvében, a második zsoltárban.


Textus: Zsolt 2, 1 - 12


Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!


A mai világra különösen ráillik az a jellemzés, amelyet a zsoltárunk elején hallottunk: „Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen" (1 - 2. v).

Hány nép tombol és nyugtalan! Az egyik a függetlenségéért, a másik a befolyásáért a világban, a harmadik nagyobb karéj kenyérért, egy másik pedig a belső rendjének megváltoztatásáért.

Mennyi hiábavalóságot csinál az ember, aki megfeledkezett Istenről. Mindig valami újon töri a fejét, de legtöbbször hiábavaló, felesleges és semmis dolgokon.

„Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak" (2. v. ). Hány ilyen összejövetelt, szövetséget, tanácskozást és megbeszélést látunk, amelynek a célja valaki másnak ártani, ami lázadás Isten szeretet-parancsolata ellen.

Lehet-e egy ilyen világban Karácsonyt ünnepelni? Igen, lehet. Lehet még akkor is, ha ezekről a dolgokról nem feledkezünk meg ezekben az ünnepi percekben sem. Lehet Karácsonyt ünnepelni, de tudnunk kell, hogy miként reagál Isten a világ ilyen cselekedeteire.

Hogyan reagál Isten az ellene folyó lázadásra?

1. Nevet. Igen nevet. „A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket" (4. v.). Mármint az ellene lázadókat.

Isten nevet a nemzeteken, amelyek ellene lázadoznak. Nevet azokon, akik hiábavalóságokat terveznek ellene. Nevet a világ hatalmasain, akik összegyűlnek, szövetkeznek, és tanácskoznak ellne. Isten nevet.

A nevetés a fölény jele valami felett. Ha valamin nevetek, akkor annak felett állok. Amin neveket, az nem veszélyes számomra.

Az Úr isten nevet! Megijedt ember, akit aggodalmaid gyötörnek, te, aki félted az egyházadat, te, aki aggodalmaskodsz az evangélium sorsa iránt, te, akit aggaszt a világ jövője, tudd meg, hogy Isten nevet. Isten nevetése adjon neked bátorságot. Isten nevetése legyen a te karácsonyi örömöd alapja. Legyen Isten nevetése ragadós, és téged is kerítsen a hatalmába.

Az Úr Isten nevet. Te ember, aki tombolsz és lázongasz Isten ellen, te, aki hiábavalóságokon járatod az eszedet, és le akarod rázni Isten életrendjét, mert bilincsnek és rabláncnak tartod azt, hogy szabadságod legyen a gonosz cselekvésére, tudd meg, hogy Isten nevet hiábavaló fáradozásaidon. Isten nevetése legyen intő jel számodra. Vigyázz, hogy a nevetése ne váljon kigúnyolássá. Aki utoljára nevet, az nevet a legjobban. Isten az első és az utolsó. Ő fog utoljára nevetni. Ne akarj Isten kinevetésének a tárgya lenni.

2. A Jó Isten tehát nevet, de még valami mást is tesz, hogy megfékezze az ellen kitört lázadást: egyszülött Fiát küldi a világba. Az én fiam vagy! Fiammá tettelek ma téged!" (7. v.).

Erről emlékezünk ma meg. Ennek örülünk, hogy a júdeai Betlehemben megszületett Jézus Krisztus. Ma jelenítjük meg, hogy az Úr Isten az egyszülött Fiát küldi abba a világba, amely fellázadt ellene.

Edz a lázadás az első emberpár bűnbeesésével kezdődött, és mindig terebélyesedett és hatalmasodott.

Isten azonban nem megy a bűnös világ ellen büntetéssel, erővel, pusztítással, hanem egyszülött Fiát küldi. Egy kisgyermeket. „Találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban" (L 2, 12).

Isten válasza a világ lázadására a betlehemi gyermek. Egy jászolban lévő bepólyált kisgyermek.

Hányan mondták már akkor is, és hányan mondják azóta. Ha Isten Fia ilyen gyenge, akkor bátran lázonghatunk ellene.

Az ember Isten elleni lázadása akkor érte el a tetőfokát, amikor Jézus Krisztus, akit Isten a világba küldött, a keresztre feszítette. Ekkor teljesedtek be a zsoltárosunk szavai: „Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és a felkentje ellen" (2. v.) Ezen szavak megvalósulását látták az első keresztyének Krisztus Urunk keresztre feszítésében, amikor ezt mondták:A te szent szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izrael népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék" (Csel 4, 27 - 28).

Heródes és Poncius Pilátus voltak azok a királyok és fejedelmek, akik szövetkeztek Isten ellen és az ő Felkentje ellen. A pogányok és Izrael népe voltak azok a népek, amelyek hiábavalóságokat terveztek. Hány király és fejedelem követte őket ebben! Hány nép és nemzet csatlakozott ehhez a lázadáshoz!

Isten azonban leverte ezt a fölkelést, és pusztulásra ítélte, amikor Jézust feltámasztotta a halálból. Isten Fia győzedelmeskedett a lázadás felett.

Győzedelmeskedik, mert gyenge emberi formában jött ugyan a világra, de ő király, akinek teljhatalma van. Az Úr Isten ezt mondja róla: „Én kentem fel királyomat szent hegyemen, a Sionon" (6. v.). Isten ezt ígéri neki: „Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget" (8. v.). Az ő kezébe adta az ítéletet is. A lázadókat ő töri össze vasvesszővel, és szétzúzza, mint a cserépedényt.

3. Ne lázadozz tehát Isten ellen. Ne csatlakozz az Isten elleni és Felkentje elleni lázadáshoz, hanem ehelyett hozzá menekülj.

„Mindenki boldog, aki hozz menekül" (12. v.).

Boldog vagy, ha a betlehemi gyermekhez menekülsz, akit Isten a nyugtalan világ megmentésére küldött. Boldog vagy, ha királyodnak fogadod el őt, aki ellen oly sokan lázadoztak.

Boldog vagy, ha nála keresed lelked békéjét, mert Őt a nevető Isten küldte. Boldog vagy, ha nála keresed bűneid bocsánatát, mert övé az ítélkezési jog. Boldog vagy, ha nála keresed az életet, mert Ő azért jött, hogy az Őt követőknek életük legyen, és bőségben éljenek. Boldog vagy, ha elfogadod az Ő uralmát, amely ugyan rejtett, de valóságos. Boldog vagy, ha benne a kisgyermeken kívül - amit minden szem észrevesz - meglátod Isten Fiát, az Isten által felkent királyt és az élők és holtak Bíráját.

Kívánok nektek olyan ünnepeket, hogy a világ nyugtalanságai és viharai ellenére is hatalmasodjon el bennetek a karácsonyi öröm, amely Isten nevetésén alapul.

Kívánok nektek olyan ünnepeket, amelyek alatt megtaláljátok a boldogságot a megszületett Megváltóban, aki Isten Fia, Király és Bíró, akit Isten a mi megmentésünkre küldött. „Mindenki boldog, aki hozzá menekül" (12. v.). Ámen.



Prof. Dr. Juraj Bándy
Bratislava
E-Mail: bandy@fevth.uniba.sk

(zurück zum Seitenanfang)