Göttinger Predigten

Choose your language:
deutsch English español
português dansk

Startseite

Aktuelle Predigten

Archiv

Besondere Gelegenheiten

Suche

Links

Konzeption

Unsere Autoren weltweit

Kontakt
ISSN 2195-3171





Göttinger Predigten im Internet hg. von U. Nembach

Ostermontag, 21.04.2014

Predigt zu ApCsel 10:34–43, verfasst von Juraj Bándy

 

Kegyelem néktek és békesség...

Textus. Csel 10, 34 – 43

Kedves testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Így prédikált Péter apostol. Az alapige, amelyet hallottunk, egy részlet az ő számos beszédei közül. Ezt a prédikációt a pogány Kornéliusz házában mondta el, aki „az úgynevezett itáliai csapat századosa" (10, 1) volt, és aki már „összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait", és úgy várta az apostolt (10, 24).

Péter Isten különös vezérlése által jutott a pogány katonatiszt házába, hogy az örök élet igéjét hirdesse neki. Mindazt, amit a legfontosabbnak tartott, összefoglalta a beszédébe.

Ez tehát nem húsvéti prédikáció. Ezt a beszédet Péter apostol nem valamelyik Húsvétkor mondta. Ennek ellenére Krisztus feltámadása a beszéd központjában áll. Ha ez a téma ki lenne hagyva, a beszédnek nem volna sem eleje, sem veleje. Ebből látjuk, hogy minden igehirdetésről elmondható, hogy csak akkor keresztyén, ha bizonyságot tesz a megfeszített, feltámadott és élő Krisztusról. Csak ő tud tartalmat adni igehirdetéseinknek és hitünknek, mert ha „Krisztus nem támadt fel, akkor üres a mi igehirdetésünk", de üres a hitünk is (1Kor 15, 14).

Péter apostol pogányok előtt mondta el a prédikációját. Ez az igehirdetés segítségül lehet nekünk abban, hogy tudjunk Krisztusról bizonyságot tenni olyan emberek előtt is, akik nem részesültek keresztyén neveltetésben. Mit mondjunk nekik Krisztusról? Kicsoda a feltámadott és élő Krisztus?

1. A feltámadt és élő Krisztust megjövendölték a próféták. Péter apostol szavainak a tükrében ő az, akinek az érkezését megjövendölték a próféták. Őróla „a próféták mind bizonyságot tesznek" (43. v), mondta Péter apostol, hogy nagyobb hitelt adjon szavainak. Minden próféta arról tesz bizonyságot, hogy általa kapunk bűnbocsánatot és üdvösséget. „Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg" (Ézs 53, 5) és „ő hordozza bűneinket" (Ézs 53, 11),. Mondja róla Ézsaiás próféta. Hasonlóan tesz róla bizonyságot a többi próféta is.

2. A feltámadt és elő Krisztusról bizonyságot tesznek az apostolok. Az apostolok bizonyságtevése egyrészt a próféták jövendöléseire támaszkodott, másrészt és elsősorban arra, aminek tanúi voltak. „Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben" (39. v.). Így beszélt Péter apostol önmagáról és apostoltársairól. Ők voltak azok a tanúk, akik ott voltak az üres sírnál, és akik elmondhatták, hogy „együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halálból" (41. v.).

A beteljesedett próféciákon és a szemtanúk bizonyságtételén alapul a mi húsvéti igehirdetésünk. Mindazt, amit az egyház hirdet, a próféták és az apostolok bizonyságtétele erősíti meg. Mi az Úr feltámadása szemtanúinak bizonyságtételére támaszkodhatunk, amikor, amikor ugyanazt a feltámadott és élő Krisztust hirdetjük, akit ők hirdettek. Nem csak a szavaikra támaszkodhatunk, hanem az életükre is, amely bizonyságtétel volt Krisztusról, és érte hozott áldozat is egyben. Az egyház tehát folytatja a próféták és az apostolok művét, amikor hirdeti, hogy Krisztus a mi életünk, hogy általa van bűnbocsánatunk, békességünk és üdvösségünk.

3. A feltámadt és elő Krisztus békességet ad. Nem véletlenül köszöntötte a feltámad Úr a tanítványokat ezekkel a szavakkal: „Békesség néktek!" (J 20,21).

Az embernek nem lehet belső békessége mindaddig, amíg a bűntudat és a mulandóság terhe nyomja. Amíg a bűn és a halál veszélyeztet minket, nem lehet békességűnk.

Arról a békességről, amelyet Krisztus hoz, így beszélt Péter apostol a hallgatóságának: Isten „békességet hirdetett Jézus Krisztus által" (36. v.). Hasonlóan nyilatkozik Pál apostol is, amikor így ír: „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által" (R 5, 1). Jézus Krisztusról azt is mondja, hogy ő békességet szerzett (Ef 2, 15), és „eljött és békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek" (Ef 2, 17). Ő békességet ad nekünk, mert feltámadása által legyőzte a bűnt és a halált. Krisztus győzelme a bűn és a halál felett békességet ad minden embernek, aki hisz őbenne. Már nem kell rettegnünk a bűneiktől, amelyek nyomasztanak, mert meg tudunk tőlük szabadulni. Minden hívő ember ugyanis „az ő neve által bűnbocsánatot nyer" (43. v). Krisztus megbocsátja a bűneiknek, amelyek teherként nehezednek ránk. Ő legyőzte a halált,és örök életet ígér nekünk. Így győzi le a mi békétlenségünk másik okát is - a haláltól való félelmet.

Amikor az Úr Jézus arról biztosította a tanítványait, hogy ő nem olyan békességet ad nekik, mint amilyet a világ tud adni (J 14, 27), éppen a bűn és a halál legyőzésére gondolt, amely a mi békességünk biztosítéka és záloga.

Éppen ezért hirdeti az egyház a feltámadt és élő Krisztusról, hogy ő a békesség ajándékozója. Máshol ugyanis nem lehet igazi békességet lelni. Miért van manapság annyi ingerült és nyugtalan ember? Miért van annyi békétlenség az emberek között? Azért, mert még mindig sokan vannak, akik nem ismerik azt a békességet, amelyet Krisztus ajándékoz. „Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned, ó Isten", mondta Augustinus egyházatya. Engedjük hát megajándékozni magunkat azzal a békességgel, amelyet Krisztus feltámadása kínál.

4. A feltámadt és élő Krisztus Úr. A mi húsvéti igehirdetésünk nem merül ki a múlt eseményeinek a felemlegetésével. Nem csak a múltba akarunk tekinteni sem tegnap, sem ma sem akarjuk ezt tenni.. A feltámadt és élő Úrról szóló igehirdetés nem merül ki a múlt felidézésében, hanem érinti a jelenünket és a jövőnket is. Ezért kell a mai napon is hangsúlyoznunk Péter apostol példáját követve, hogy Jézus Krisztus Úr. „Ő a mindenség Ura" (36. v.). Péternek biztosítania kellet a nemzsidó hallgatóságát arról, hogy Krisztus üdvösséges uralma rájuk is kiterjed. Ő az egyedüli őr, uralkodó és király, aki a hatalmával nem él vissza, és ezt nem rosszra használja, hanem mindazoknak a megmentésére, akik őt Urunknak fogadják el. Erősödjünk meg a mai napon is abban a hitünkben, amelyben Krisztust urunknak és királyunknak valljuk,, miként ezt az Apostoli Hitvallásban tesszük, amikor Jézust a mi urunknak valljuk. Örvendjük afelett, hogy most van urunk, akihez tartozhatunk, és aki gondoskodik rólunk.

5. A feltámadt és élő Krisztus bíró is. Krisztus uralma még nem látható, de a hit révén már észrevehető. Az ő uralma akkor lesz teljesen nyilvánvaló, amikor ő mint „Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak" (42. v.) megjelenik, hogy megtartsa az utolsó ítéletet. Az övé lesz az utolsó szó mindenki és minden felett. Örüljünk, hogy ő lesz a mi bíránk, mer ő nem csak igazságos, hanem irgalmas bíró is lesz, aki megbocsátja a bűneit mindazoknak, akik hisznek őbenne (43. v.). A húsvéti ötömhöz az is hozzátartozik, hogy afelett örvendezünk, hogy a feltámadt és élő Krisztus személyében irgalmas bíránk van.

Az igehirdetés elején azt a kérdést tettük fel, hogy kicsoda a feltámadt és élő Krisztus, akit az egyház hirdet. A kérdésre való választ Péter apostol egyik igehirdetésében kerestük. Lehet, hogy az ő igehirdetéséből néhány új hitbeli ismereteket is szereztünk, vagy pontosítottuk ezeket. Mi, mai keresztyének is tudatosítsuk Péter apostol bizonyságtételéből, hogy nekünk is bizonyságot kell tennünk a feltámadott és élő Krisztusról, akit a próféták megjövendöltek, akiről az apostolo9k bizonyságot tettek, aki békességet. ad, aki a mi Urunk, és egykor igazságos és irgalmas bíránk is lesz. Övé a dicséret, a dicsőség és a hálaadás mindörökké. Ámen.




Prof. Dr. Juraj Bándy
SK – 931 01 Šamorín, Požiarnická 24, Slovakia
E-Mail: bandy@fevth.uniba.sk

(zurück zum Seitenanfang)