Göttinger Predigten
Göttinger Predigten im Internet hg. von U. Nembach
Matthew, 27.09.2015
Kegyelem néktek és békesség...
Predigt zu Matthew 15:21-28, verfasst von Juraj Bándy
Sehol másutt nincs Krisztus Urunk az evangéliumokban úgy ábrázolva, mint ebben a történetben. Minden más esetben szeretetteljes és kegyelmes. Máskor mindig segítőkész és megértő. Itt azonban keményszívűnek és érzéketlennek tűnik. A kanaáni asszony első kiáltására nem is reagál. Azt olvassuk ebben az igében, hogy a segélykiáltásra, amely így hangzott: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek! Jézus nem válaszolt „egy szót sem” (22 – 23. v.). Nem tartotta szükségesnek, hogy feleletet adjon. Ez azonban még nem minden. Amikor a tanítványok, akiknek már a kiáltozó asszony kezdett az idegeikre menni, megkérték Jézust, hogy foglalkozzon vele, továbbra is tántoríthatatlan és kemény maradt. Ezt mondta: „Én csak Izráel házának elveszett juhaihoz küldettem, máshoz nem (24. v.). Visszautasította az asszony újabb kérelmét is, és csak a negyedik kérésénél enyhült meg, és segített a beteg gyermeken.
Így van ez elírva. Így hagyományozták ránk ezt a történetet az evangélisták, és így kell elfogadnunk a szokatlan Jézust.
Ha közelebbről megnézzük a kanaáni asszonyt, felismerjük, hogy nem akármilyen emberrel van dolgunk. Nem akármilyen az ő hite. Nem akármilyen a kitartása, sőt a keményfejűsége, nyakassága. Szinte eszelősen ragaszkodik a meggyőződéséhez, hogy csak Jézus segíthet a beteg gyermekén. Ennél a meggyőződésénél kitartott akkor is, amikor Jézus visszautasította kérését. Ezért mondja aztán róla az Úr Jézus elismerően: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod” (28. v.).
Amikor Krisztus Urunk a kapernaumi százados hitét dicsérte meg, akkor arra ezt mondhatjuk: Hát jó, ez egy féri, katona, kemény ember, akinek lehet szilárd hite. Amikor nagyhitű férfiakról hallunk, mint pl. Ábrahám, Mózes. Dávid, Pál apostol vagy Luther Márton, megint azt mondhatjuk. Rendben van. Ezek férfiak. Keményfából faragott emberek. Nekik lehetett ilyen hitük. Mi azonban nem ilyen fából vagyunk faragva, mi nem ilyen természettel vagyunk megáldva.
Ha a hit ereje a testi erőtől és a jó idegzettől függne, ajkkor beszélhetnénk így. A hit ereje azonban nem függ a testi erőtől vagy a jó idegzettől. Ezért lehet egy gyenge asszonynak is erős hite. Gondoljuk csak meg, hogy a kanaáni asszonyt Jézus Krisztus háromszor is elutasította, sőt meg is sértette. Kutyába vette. Ezt mondta neki: „nem jó odavetni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak” (26. v.).
Amikor Luther Márton erről prédikált, ezt mondta: Ha nekem mondta volna az Úr ezeket a szavakat, rögtön elmentem volna, és ezt gondoltam volna: felesleges, amit csinálsz, itt nem lehet elérni semmit.” Ezt tette volna Luther, és mi is bizonyára hasonlóan cselekedtünk volna. Ez az asszony azonban a kemény elutasításból is az „igen”-t értette. Így gondolkodott: Jól van, kutya vagyok, aminek nincs semmi követelnivalója. Elég azonban nekem a kutya helyzete is, mert a kutyák „is esznek a morzsákból, amelyek az uruk asztaláról hullnak” (27. v.). Azt gondolta: nekem elég egy morzsányi is Jézus kegyelméből és segítségéből. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy ennek az asszonynak nagy a hite. Ez az asszony hármas győzelmet aratott a hitével:
- győzelmet önmaga felett,
- győzelmet Jézus felett,
- győzelmet a világ bajai felett.
Ad 1. Az Úr Jézus nem azért ismerte el nagynak a kanaáni asszony hitét, mert átfogó ismeretei voltak a zsidó vallásról. Nem ezért. Ez az asszony nem azért nevezi Jézust Dávid Fiának, mert tisztában volt vele, hogy mit jelent ez a megnevezés. Ő Dávid Fiának a küldetéséről csak annyit tudhatott, amit a hétköznapi beszélgetésekből meg lehetett tudni. Azt azonban tudta, hogy az ördög, a gonosz lélek hatalmából csak a Megváltó tud minket megszabadítani. Ezt tudta. Ez volt az ő kátéja és egész teológiája. Mégis nagynak mondja Jézus az ő hitét, mert legyőzte önmagát. Legyőzte a lankadást és a kétségeket akkor, amikor úgy tűnt, hogy az Úr nem segít. Legyőzte önmagát, mert szó szerint tudott kiáltani az Úrhoz.
Megtörtént már veled, Kedves Testvérem, hogy kiáltottál az Istenhez? Megtörtént már veled, hogy az imád kiáltás és kiabálás volt? Kiáltás a legnagyobb bajból és szükségből? Ha még nem, akkor nem mondhatod, hogy Isten nem segít, és nem hallgatja meg az imáinkat. És akkor nem is értheted meg, hogy mi is történik ebben a bibliai történetben. Nem értheted meg, milyen küzdelmet vív ez az asszony önmagával, amikor a többszörös visszautasítás után is kér. Legyen bátorságod istenhez kiáltani. Legyen bátorságod a mélységből is kiáltani hozzá (Zsolt 130).
Ad 2. Arról is szólni kell, miért utasította vissza Jézus ennek az asszonynak a kérelmét. Nem akart segíteni? Akart, de itt még nem tudott. Ő ugyanis csakugyan csak „Izrael házának elveszett juhai”-hoz volt küldve először. Ő csak az apostoloknak adta parancsba, hogy tegyenek tanítványokká minden népet. Előbb nem. Ez az asszony azonban pogány volt. Amikor Jézustól segítséget kért, még nem jött el a pogányok ideje. Isten a rend Istene, aki bizonyos sorrendet tart be az emberiség üdvözítésében. Ennek az asszonynak a hite viszont olyan nagy volt, hogy Jézus olyasmit tett, ami nem felelt meg Isten sorrendjének és menetrendjének, amely szerint a pogányok csak a választott nép után üdvözülnek.
Ennek az asszonynak a hite szaván fogta Jézust, aki arról beszélt, hogy nem jó a gyermekeknek szánt kenyeret a kutyáknak adni. Ő ezt úgy értette, hogy neki, mint pogánynak morzsa jár. Nem úgy, hogy csak morzsa és semmi több, hanem úgy hogy neki is jár valami. Így kap ő aztán a kutyai jussból gyermeki jussot. Itt soron kívül valósul meg, hogy Krisztusban nincs zsidó vagy görög, hanem mindnyájan egyek vagyunk Krisztusban.
Ad 3. Ezzel a hitével a kanaáni asszony győzelmet aratott a világ bajai felett is. A leánya meggyógyult. A reménytelen helyzet megoldódott, mert Jézus szemében nincs reménytelen helyzet, megoldhatatlan akadály. Ez a gyógyulás ill., gyógyítás csak mellékes mozzanata az egész történetnek. Egy rövid mondattal van csak elkönyvelve: „és meggyógyult annak leánya még abban az órában” (28. v.). A súlypont Jézus és az asszony közötti küzdelmen van. Itt történik meg a valódi csoda. A csoda, amelyről Krisztus Urunk is csodálattal mondja: „asszony, nagy a te hited”. Ilyen hittel ritkán találkozott az Úr Jézus. Ilyen hittel, amely legyőzi a világot (1J 5, 4).
Kedves Testvéreim! A mai szentigében szokatlan fényben láttuk az Úr Jézust. Ha neked is úgy tűnik, hogy szokatlanul válaszol Jézus az imáidra, kérdéseidre, legyen számodra ez a történet buzdítás arra, hogy hittel küzdjél vele. Ő szívesen hagyja majd magát legyőzni a te hiteddel. Ámen.