Göttinger Predigten
Göttinger Predigten im Internet hg. von U. Nembach
Hatvanad vasárnap, 24.02.2019
A keresztyénség kezdetei Európában
Predigt zu Az apostolok cselekedetei 16:9-15, verfasst von György Bándy
Hogyan és miként jutott a keresztyénség Európába?
Ki volt az első európai keresztyén?
Hol lett megalapítva az első keresztyén gyülekezet Európában?
Úgy vélem, hogy nagyon kevés mai aktív egyháztag tudna pontos válaszokat adni ezekre a kérdésékre. Ez nem is csoda, mert a keresztyénség olyan csendesen és feltűnés nélkül érkezett földrészünkre, hogy a Szentírás is csak röviden számol be erről.
Az Apostolok Cselekedeteinek imént felolvasott részében az evangélium földrészünkre való érkezéséről hallottunk. Szerény, feltűnésmentes és tárgyilagos leírása ez egy eseménynek, amelynek messze ható következményei lettek.
Pál apostol volt az első keresztyén ember, aki európai földre lépett, amikor Neapoliszból Filippibe érkezett, amelyről azt mondja a Szentírás, hogy „Macedónia vidékének első városa, római település volt” (12. v.).
Ebben a városban, Filippiben alakult meg az első európai keresztyén gyülekezet, és az első ember, aki Európában szívébe fogadta az evangéliumi hitet, „egy Lídia nevű istenfélő asszony” (14. v.) volt. Ebből a szerény kezdetből jött létre a keresztyén Európa.
1951-ben Filippiben, amely ma Görögországhoz tartozik, nagy egyházi ünnepélyt és zarándoklatot tartottak. A hozzávetőleges számítások szerint akkor telet el 1900 év azóta, hogy Pál apostol Filippinél európai földre lépett. Ezen a nagyszabású ünnepségen számos egyházi vezetőn kívül részt vett még nagyon sok államfő, diplomata és magas rangú személyiség is. Ez volt az akkor idők egyik legnagyobb zarándoklata. Egy egész földrész adott hálát Istennek azért, hogy 1900 éve egy apostol eljött, hogy hirdesse a megfeszített és feltámadott Krisztusról szóló evangéliumot…
Az európai keresztyénség megalakulásáról szóló szentírási beszámoló legyen számunkra alkalom arra, hogy földrészünk egyházáról elmélkedjünk.
- Az európai keresztyénség Isten akaratából jött létre.A „keresztyén Európa” nem a véletlen szülöttje, hanem a jó Isten akarta úgy, hogy itt is felragyogjon a világ világosságának, Krisztusnak az evangéliuma.
A jó Isten egy látomás által adta ezt Pál apostol tudtára. „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte és ezekkel a szavakkal kérte őt: Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre” (9. v.) Az evangélium segítséget nyújt. Segítséget azoknak, akik a bűn hatalmában vannak. Segítséget azoknak, akik nem látják életük célját és nem éreznek szilárd talajt a lábuk alatt. Segítséget azoknak, akik a halál árnyékában vannak. Segítséget, hogy elnyerhessük az örök életet. „Légy segítségünkre”, így szólt a macedón férfi.
A látomás által, amely Pál apostolnak jelent meg, Isten gondoskodó szeretete mutatkozott meg. Amikor az apostol Európába jött, a mi földrészünkön is beteljesedett az ézsaiási prófécia: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát” (Ézs 9, 1).
Európa ma is segítségre szorul. Földrészünkön sok feszültség, nyugtalanság, elégedetlenség és gyűlölet halmozódott fel. Ma Európa nevében senki sem kiált az egyház felé. „légy segítségünkre!”. E kiáltás hiányának ellenére is segíteni kell az egyháznak Európa bajainak orvoslásánál. Hiszen a bajok már puszta létüknél fogva hangosan kiáltanak a segítségért.
- Az európai keresztyénség az Isten akaratának való engedelmesség által jött létre. Az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv arról számol be, hogy Pálék eredetileg Frígiában, Galáciában és Bitíniában akarták hirdetni az evangéliumot, de Isten megváltoztatta a tervüket. Az éjszakai látomásból megértették, hogy Európába hívta őket „az Isten, hogy hirdessük nekik az evangéliumot” (10. v.). Akkor engedelmesen alávetették magukat Isten akaratának, megváltoztatták tervüket, és eljöttek Európába.
Az ember nehezen viseli el, ha meg kell változatnia terveit. Nem szeretjük, ha valamilyen váratlan esemény közbejön, és keresztezi elképzeléseinket. Nem ujjongunk, ha egy váratlan vendég kedvéért másként kell eltöltenünk ez délutánt vagy egy estét, mint eredetileg képzeltük.
Lehet azonban, hogy téged is, Kedves Testérem, összehoz a jó Isten olyan emberekkel, akiknek lelkéből – nem kimondva ugyan – ugyanazt a kiáltást hallod, mint Pál a látomásban: „jöjj át…légy segítségünkre” (9. v.). Ilyen esetekben te is változtass terveiden, és légy segítségükre az örök élet igéjével. Ne feledd, hogy a keresztyénség azért érkezett Európába viszonylag hamar, mert az apostolok készek voltak megváltoztatni útiterveiket.
- Az európai keresztyénség Isten oltalma alatt áll.Ez a harmadik üzenet, amelyet meghallatunk a mai bibliai történetből. A jó Isten irányítja egyháza sorsát. Ő az, aki kis kezdetekből nagy dolgokat tud alkotni. Figyeljük csak meg, milyen keveset ígérően indult el a keresztyénség útja Európában!
Néhány asszonyból állt csupán az apostolok első európai hallgatósága. Milyen lehangoló. Még reménytelenebb volt az a tény, hogy közülük csak egy, egyetlenegy lett keresztyén – „egy Lídia nevű istenfélő asszony” (14. v.). Isten szemében azonban nincs olyan szerény kezdet, amely reménytelen lenne. Ő maga gondoskodott arról, hogy az Ő egyháza megmaradjon és növekedjen.
Ő nyitja meg manapság is az emberek szívét, hogy befogadják az örök élet evangéliumát. Amint hallottuk, Lídiának „az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mondott” (11. v.).
Majdnem kétezer év távlatából tanulságos megnézni, hogy milyen is volt Európa első keresztyén hívője. Felfedezünk benne olyan értékeket, amelyek mai is értékek, és amelyekre ma is szüksége van az egyháznak.
Lídia a legnagyobb értéket Istentől kapta: Ő nyitotta meg a szívét. A mai egyház is Istentől kapja a legnagyobb kincsét, aki már a Szent Keresztég alkalmával nyitogatja szívünket. Krisztus Urunk ma is milliók szívén kopogtat azzal a reménnyel, hogy meghalljuk a zörgetését.
Lídia, aki abban a kegyelmi ajándékban részesült, hogy Isten megnyitotta a szívét, figyelmesen hallgatta, „amit Pál mondott” (11. v.). Az Úr azért nyitja meg a szívünket, hogy figyelmes igehallgatók legyünk. Azok számára, akik csak fülükkel hallgatják, vagy csak fél füllel hallgatják az igehirdetést, legyen az első európai keresztyén példakép abban, hogy az Igét nemcsak füllel, hanem szívvel is kell hallgatni.
Lídiának megnyitotta az Úr a szíve ajtaját. Ő pedig megnyitotta a háza ajtaját az apostolok előtt. Így tanúsított irántuk szeretetet. Ahol az Úr hitet ébreszt, ott a szeretet gyümölcseit várja.
A mai szentigében a keresztyénség európai kezdeteiről hallottunk. Egy csendes, feltűnés nélküli, nem sok reménnyel kecsegtető kezdetről, amelynek azonban hatalmas folytatása lett. Adunk hálát a Mindenhatónak azért, hogy az Ő akaratából eljutott a mi földrészünkre is a Krisztusról szóló evangélium. Adjunk Neki hálát, hogy ő mindmáig irányítja egyháza sorsát. Kérjük Őt, hogy nekünk is nyissa meg a szívünket Igéjének hallgatására és a szeretet gyakorlására. Kérjük Őt, hogy nekünk is mutassa meg, hova kell mennünk, és kin kell segítenünk (9. v.). Ámen.
____________
Bándy György, szül. 1950, nyugdíjas,1977-től 2005-ig somorjai lelkész, 1990-től – 2018-ig a pozsonyi Commenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának Ószövetségi Tanszékén oktatott.